Pengehossz hossza: 65-70 cm
Markolat hossza: 12-18 cm + keresztvas
Keresztvas hossza: 10-12 cm

A szablya acél pengéje lehet enyhén vagy erősen ívelt, a penge őseinknél általában vércsatorna nélküli. A vércsatorna csak a későbbi korokban terjedt el, pl. a huszárkardoknál. A pengének általában két élezett felülete volt. A külső íven fut a fő él mely a keresztvasig tart. A belső íven 30-40 cm hosszan a kard hegyétől számítva fut a fokél. A fokél lehet kiemelkedő vagy a penge vonalát végig követő.

A penge vége hegyesre van kiképezve, ezáltal kiválóan alkalmas volt szúrásra, de a szablya legfőbb erőssége a vágásban rejlett. Őseink szablyáin a keresztvas kifejezetten kicsi volt, a keresztvas végei enyhén az él felé hajoltak. Kevésbé volt alkalmas a hárításra mint a később megjelenő nagyobb keresztvasak vagy a markolatkosarak. Rendszerint a hárítóvasak szögletes keresztmetszetűek voltak, a két végénél gömb alakú kiképzéssel. Mindig díszítő motívumokkal látták el.

Anyaga lehet nemesfém, réz, vas. A keresztvas mérete a lovas harcmodorhoz idomult. A markolat ívelt formájával a világon egyedülálló. A markolat az él felé hajlik, és az ember markába simul. Egészen a huszárkardokig fennmaradt ez a forma a magyar szablyáknál. A markolatot gazdagon díszítették, gyakoriak voltak a vésett fémlemezek, faragott csont vagy fa markolatok.

A markolatokhoz használtak még különböző bőröket is hogy kímélje a kezet és tovább lehessen használni a harcban. A hüvely fából készült bőrrel borították az övre két bőrszíjjal lehetett felcsatolni. A két bőrszíjon, illetve a kardtokon, a hüvely két végénél illetve a csatok illesztésénél is vésetekkel díszített rézből vagy nemesfémből készült veretek voltak találhatók. A szablyát a harcos az övére csatolva a baloldalán hordta. A szablya éle a tokban lefelé nézett.