Árpád Népe

Hagyományőrző és Sport Egyesület

 

A jurtáról

Urbán Péter

Hazatérés lóháton

A jurta kizárólag az eurázsiai nomád állattenyésztő népekre jellemző építmény. A jurtákat már az időszámításunk előtti népek is ismerték és használták. A több ezer éves konstrukció olyan sikeresen bevált építményforma, hogy még napjainkban is számos helyen használatban vannak. Hazánkban, Magyarországon is egyre több jurta található, egyre többen érdeklődnek őskultúránk és hagyományaink iránt. A nomád jurtát nem a divat és a fölösleges kivagyiság jellemzi, hanem a praktikusság. Minden benne található tárgynak megvan a maga szerepe az építményen belül. Ez azért alakult így ki a vándorlások során mert a fölösleges tárgyak csak akadályozták volna az embereket minden egyes költözködéskor. Ami tárgyat birtokolt egy nomád család, azt nagy becsben tartották, és mint a jurta, több generációt is ki tudtak szolgálni. A jurta bármikor szétszedhető és a továbbszállításhoz átlag 6-7 tevére van szükség. Felállítva átmérője 6-7 méter volt átlagban, ez bőven elég volt egy családnak.

Szerkezetét tekintve legfőképpen fából, nemezből és rögzítő zsinegekből állt. A fából készült, bőrrel összekötözött rácsszerkezetű oldalfalakat hat részből lehetett kör alakú lappá összeállítani. Erre a rácsozott falra kerültek fel a hajlított fa rudak. A fa rudak alsó részének azért kellett hajlítottnak lenniük, hogy elvezethessék a rájuk került súlyos nemezlapoknak a súlyát. A fa rudakból alkotott kupola alul a kör alakú rácsozathoz volt rögzítve, felül, pedig egy szintén kör alakú gyűrűvel zárták le.

Erre a szerkezetre kerültek rá a nemez lapok melyek összsúlya több száz kilót nyomott. A nemezlapokat a szerkezethez erősítették, illetve a jurta rácsait körben összekötözték, hogy a nagy súly szét ne nyomja az egész építményt. Nagy meleg esetén alul a földhöz érő nemezlapokat néhol felhajtották és a tetűgyűrűt kinyitották. Alulról a hűvösebb levegő beáramlott és felfelé távozott kinyomva a melegebb levegőt, ezzel a cirkulációval olyan hűvösség érzetet biztosított a jurta mint egy jó vályogház. Télen (-30,-40 foknál is) kellemes időt lehet biztosítani odabent. Mivel a jurta mindenhol lekerekített felület ezért a felfelé szálló meleg levegő nem rekedt meg a sarkokban, mint az európai házaknál, hanem lefelé visszaáramlik, ez a cirkulációs folyamat kellemes melegérzetet biztosít. A falakra és a bejárat elé erősített díszes nemez szőnyegek a köztük rekedt levegővel a mai napig a legjobb hőszigetelőnek számítanak.

A földre szintén vastag nemezszőnyegeket terítettek megakadályozva a fölfázást. Honfoglaló őseink hírből sem ismerték a tüdővészt és hasonló megbetegedéseket, viszont mikor rákényszeríttették őket a nyugati típusú házak használatára roppantmód megnőtt az ilyen betegségek gyakorisága. A jurtákban sokkal egészségesebb az élet mint a nyugati épületekben. A jurtának egyszerű és praktikus volt a felszerelése. A használati tárgyak vagy a falra, földre kerültek vagy a ládákba. Mindennek és mindenkinek meg volt a helye a jurtán belül. A jurták évszázadokon át kitarthattak, apáról fiúra szálltak. Egyedül a nemez szorult karbantartásra.

Az otthon melege
 

Készítette: Németh Boldizsár, minden jog fenntartva.