A magyarok a honfoglalás korában számtalan különböző fajta fegyvert forgattak. Ezen az oldalon a kézi illetve a szálfegyvereket mutatjuk be, a magyarok legfélelmetesebb fegyverével, az íjjal egy külön oldalon foglalkozunk. A fegyverek bemutatásánál a legfőbb alapot a régészeti leletek biztosították illetve az azok alapján készült rekonstrukciók.

Sajnos akad számos ellentmondás a leletek körül és ezen ellentmondásokat a használatból eredendően igyekszem a saját tapasztalataim szerint kijavítani. Szeretnék a legjobb tudásom szerint minél közelebb kerülni ahhoz a tapasztalathoz, amit egy-egy ősünk birtokolhatott. Természetesen minden meglátást és segítséget szívesen fogadok a témával kapcsolatban.

A nyugati civilizációk gyakran azt tartják a keleti nomád kultúrákról, hogy azok sokkal elmaradottabbak voltak mint ők. Ennek persze sok minden ellentmond ha megvizsgáljuk a témát közelebbről. Itt csak egy pár, a harcászatot érintő tényt szeretnék megemlíteni, de a harcászaton kívül még számos más témában lehetne bizonyosságokat találni a nyugat tévedéseiről.

A nyugati világ főleg a gyalogos, elsősorban közelharci fegyverzettel ellátott seregekre építette hadászatát és ha az szembekerült a keletről érkező, főleg lovas harcmodorban jártas seregekkel, akkor a legtöbb esetben a nyugat elvesztette a csatákat. Számos keleti birodalom évszázadokon keresztül uralkodott, vagy tartotta rettegésben a nyugati birodalmakat.

Nevezetes keleti hadieszközök

• Visszacsapó íjak melyek legjobbjai a Boszporuszon is átjuttatták a vesszőt.
• Szablyák melyek sokkal jobbak a közelharcban (és főleg a lovas közelharcban) mint az egyenes kardok, pallosok, tőrkardok. Bizonyíték rá az elterjedtségük nagysága mind az időben mind a térben.
• Keleti apró termetű lovak, például a hucul fajta mely igénytelenségével és hatalmas állóképességével messze felülmúlja a többi fajtát. Akár napi 120 km is képesek megtenni rendszeresen.
• Lószerszámok: kengyel, nyereg
• Kényelmes, testhezálló ruházat: kabát, nadrág, ing, csizma

Az ember arányaihoz viszonyítva a fegyverek méretei változhatnak. A legjobb módszer a fegyverhossz megállapítására, ha a szablya teljes hosszának a föld és a csípő közötti távolságot vesszük.